Bene L. KrisztiĂĄn
2021. MĂĄrcius 27.
đSzerelmi menedĂ©kđđ
A titkok mik öveznek tĂ©ged, s mik kĂsĂ©rnek engem,
ördög szĂĄrnyakon, csalfĂĄn csörgedez lĂŒktetĆ eremben.
ĂrzĂ©seink nekitĂĄmasztva a falnak, s kĂsĂ©rve az ĂĄgynak.
Utat mutatva a csĂłknak, s elĆszobĂĄt a vĂĄgynak.
A percek mikbĆl ĂłrĂĄk apadnak, s mĂ©gis pillanatokba fordult körökre.
Szemeid szerelmes tĂŒkre csillog tekintetemben, mi mĂĄr enyĂ©m marad örökre.
PillantĂĄsodban Ășgy olvadok, mint lĂĄvĂĄban a porszemek,
s én is beleégek, mert ahol ott vagy, én is ott leszek.
Vågyom ezekre a percekre, mert ebben érzem jól magam,
s ebben lĂĄtom rajtad is, hogy szĂved lĂŒktetĂ©se, Ă©rtem szĂłlĂł, s gondtalan.
Ezekben a lopott, bƱnĆs pillanatokban nyĂlunk ki mint a tulipĂĄnvirĂĄg.
S itt kerĂŒl el minket, a hamisan forgĂł s foszlĂł nagyvilĂĄg.
Ebben a megålmodott vilågban, éppen olyan boldog lehetsz,
mint ahogy azzĂĄ teszel engem, hisz tudom szeretlek s szeretsz.
Nem is zår kapukat az ésszel rajzolt lepel,
csak az egyĂŒtt töltött idĆ, mi minket Ă©ltet s Ă©rdekel.
Karodba vĂĄgyom, mikor te nem is lehetsz velem,
s ez mindkettĆnknek lelki villamosszĂ©kkel lepihent kĂŒzdelem.
Mert ha tĂĄvol vagy, vagy mĂĄs kerĂŒlget a szĂ©psĂ©gedĂ©rt körbe.
Ăn a föld tĂșlsĂł felĂ©n is, a szemeid fĂ©nyĂ©t lĂĄtom a tĂŒkörbe.
De nem zavar a rohanó had, mik érted szaladnak.
Hisz ott vagyok pajzsnak a szĂved körĂŒl, s fogadalom minden szavadnak.
A titkokban derékig ållva, melletted egy cseppet sem félek.
Hiszen a szĂvembe vĂ©sted magad, s a helyed megmarad bennem, pont ameddig Ă©lek.
Nincsenek megjegyzések:
MegjegyzĂ©s kĂŒldĂ©se