Bene L. KrisztiĂĄn
2021. MĂĄrcius 6.
đOlyan szerelmetđ
Olyan szerelmet adhatok néked, amit tån nem is ismerek.
Nincsenek se angyalok a vållamon, se mögöttem istenek.
S bår nem ismersz még igazån, ahogy én se téged,
de lehetnék olykor ålmodban, egy még szebb ébredésed.
Lehetnék a valód, amit ålmokkal szórnék.
S lehetnék a csended, mit a nyugalmadhoz szólnék.
Olyan szerelmet adnék, mit a lelkem fogna körbe.
Mi a tĂĄvollĂ©temben is, ragyogna a tĂŒkörbe.
Hiszen Ășgy kapaszkodik a szĂvem az igaz szerelembe,
hogy könnyeket csal néha, szemembe s a szemedbe.
Ăgy ölelne karom, hogy reĂĄd olvad lassan.
S hogy szeretlek én téged, a vilåggal tudassam.
Olyan szerelmet nyĂșjtok, ami mĂĄr nĂĄlad marad.
AmibĆl kincs is lehet, hiĂĄba volt mĂĄr kacat.
Amit egy Ă©let alatt, Ă©pĂtettem neked.
Meg is ragadhatod, vagy tĂĄn elengeded.
Ezer év mit csupån, a vålaszra vårnék.
S låsd ez az a szerelem, amit néked szånnék.
Nincsenek megjegyzések:
MegjegyzĂ©s kĂŒldĂ©se