Poet's Son
Szeptember 15
đSzeretlekđ
Szeretlek... s ez épp elég nekem,
Ăgy Ă©bren ĂĄlmodok.
S mert szeretsz, Ăgy elĂ©g az Ă©letem,
ne szĂłljanak most lĂĄtnokok.
Szeretlek... s ha ĂĄlom lenne tĂĄn,
Ășgy ne Ă©bresszen fel, a valĂłsĂĄg csele.
S ha benned kérdés van netån,
a szĂvem nyitva elĆtted, hĂĄt bĂĄtran nĂ©zz bele.
Szeretlek... s a bĂĄnat ismeretlen itt,
a sĂrĂĄs is, csak örömbĆl fakad.
Nem Ă©rzem Ăgy, a vilĂĄg gyötrelmeit,
s a szĂvem bĂĄr mĂĄr rongydarab, de többĂ© nem szakad.
Szeretlek... s Ăgy Ă©lni vĂĄgyom melletted,
a halĂĄl mĂĄr nem vonz, s nem hĂvogat.
A szĂvem adtam ĂĄt, mikor csendben elvetted,
s a hangodon tĂșl, a lelked sĂmogat.
Szeretlek... s ha ez csupĂĄn csak lĂĄtomĂĄs,
csak hazug szavakbĂłl Ă©pĂtett oltalom.
Nekem megfelel ez a mĂĄrvĂĄny szegte, ĂĄlomnyi ĂĄllomĂĄs,
mĂg szemedbĆl, a szerelmet olvasom.
Szeretlek... s nem tévedés, nem megmaradt remény,
nem érzelem mit vettem érmekért.
S ha, csak egy pillanat mit veled tölthetek, ha szerelmet låtsz belém,
Ășgy elcsrĂ©lnĂ©m bĂĄrmikor... szĂĄz magĂĄnyos Ă©vemĂ©rt.
**********
Nincsenek megjegyzések:
MegjegyzĂ©s kĂŒldĂ©se