🌺Még van idő🌺
Rég volt már, mikor ifjonti hévvel rám tört a tavasz,
és levegő után kapkodtam, mint szerelmes kamasz,
nem láttam mást szemedben, csak szenvedélyes lángolást,
tudtam, ameddig élek követni foglak bárhová.
Még van idő.
Bármerre indultál, feltétel nélkül mentem veled,
még álmaimban sem akartam elengedni kezed,
igéző nyári éjszakákat hagytunk magunk mögött,
miközben menedéket kerestem karjaid között.
Még van idő.
Az avar illatú ősz szép csendesen ránk köszöntött,
már fehérbe borult hajjal álltál a küszöbömön,
tekinteted még mindig forrón perzselte bőrömet,
ajkam minden pillanatban elhagyta egy köszönet.
Még van idő.
Megjött a tél, hó és hideg birtokolja a tájat,
a kályha csak lassan tudja felfűteni a házat,
szorosan hozzád simulok gyapjú takarónk alatt,
fogom a kezedet, hallgatom halkuló szavadat.
Még adj időt!
Magdolna Léhi
****************
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése