TOLDI GĂBOR Versek Mindenkinek
December 14.
đĂrulkodĂł szemekđ
LĂĄttam ĂĄrtatlan szemeidet,
Ahogy beszéltek hozzåm,
Ătadva nekem emlĂ©keidet.
Szinte elĆttem suhantak el,
Csak ĂĄlltam meredt szemekkel,
Ăreztem, hogy van hozzĂĄd közöm,
Szerelmedet nem hiĂĄba ĂŒldözöm.
KĂ©pes vagyok szemeimmel hĂłdĂtani,
TĂ©ged nap mint nap szĂłlĂtani,
Szavaimmal mély nyomot hagyni,
SzĂvedet elrabolni a vĂ©gtelenbe.
Ahol dallamot jåtszik a szél,
S természet is életre kél,
A te rabod vagyok mégis oly szabad,
Mert elengedsz engem,
S hiszel bennem Ă©s szĂvemben.
Sosem hagylak hĂĄtra,
Mert veled vagyok az igazi,
EgyĂŒtt vagyunk a napon,
Futva tĂĄncolunk a havas tĂĄjon,
EgyĂŒtt szĂĄllunk mindenhovĂĄ,
Szabadok vagyunk mint a madĂĄr,
Szerelem tĂŒze csak rĂĄnk vĂĄr.
****************
Nincsenek megjegyzések:
MegjegyzĂ©s kĂŒldĂ©se