2015. február 14., szombat

Középiskolás szemszögéből:

középiskolás szemszögéből:


*Németek* A németek olyanok, mint a vonalzó. Mindent kicentiznek, élére
állítanak,katonás fegyelemmel bírnak és még az otthonukban is katonás rend
van. Meg sör folyik a csapból is. Sokan közülük az Alpokban élnek kis
faházakban és kiválóan jódliznak. A hajuk elöl praktikus, hátul szép. A
világ összes strandján korán reggel ők foglalják el a legjobb napágyakat.
Égnek és nem barnulnak. A zokni-szandál kombóról nem tudnak leszokni.
Hozzátenném, hogy egyes területeken a férfiak a pelenka elhagyásától
120 évesig gyopár mintás kantárral ellátott  rövidnadrágban járnak, amitől
teljesen infantilis benyomást keltenek.



*Olaszok* Az olaszok hangosak, alacsonyak és sokat  szexelnek, rengeteg órán
át. Folyton tésztát esznek, mindenkinek barna haja van és a szeme is olyan,
öregkorukra megnő a hasuk. Az olasz pasik macsók, előszeretettel flörtölnek
és néznek, mindenképpen jól öltözködnek.
Röviden: mindenkit megdugnának, és isteni kávékat isznak.
Családszeretőek, életük középpontja a családjuk, akikkel sok időt töltenek,
és imádják a gyerekeket, még a férfiak is nekiállnak gügyögni az utcán. A
nők katolikusok, a férfiak focisták, de mindkettőjükön egy csomó kereszt
lóg.



*Franciák* Ők az a nép, akik büdösek, nem fürdenek, borvirágos az orruk és
minden idegennel bunkók, azaz nem nézik jó szemmel, ha valaki nem beszél az ő nyelvükön.

Nem hajlandóak angolul beszélni és csigát zabálnak. Náluk minden nagyon drága, és egyébként is folyton a drága kávéházakban ülnek a drága és
tökéletes (egy számmal kisebb) ruháikban.



*Angolok* Róluk több dolog is beugorhat egyszerre, az egyik, hogy semmi mást nem esznek, mint húst, krumplit és zöldborsót, és hogy egyáltalán nem tudnak főzni. Eleve rejtély, hogy hogyan maradnak életben. Viszonylag nagy a fejük az angol gyerekeknek, mert egy szigeten szaporodnak nagyon rég óta, és egyébként is rondák, fehér a bőrük, vörös a hajuk, a nők pedig szét vannak esve. Vértelenek, rossz szeretők, kimértek, udvariasak, távolságtartók,
műmosolygók. Angol humoruk van, amit rajtuk kívül senki nem ért - talán ők se, sört isznak és foci huligánkodnak. Télen is szandált hordanak, mégsem
fáznak fel.




*Skandinávok* Nagyon nagyra nőnek, főleg a lányok. A nőknek nagy és gömbölyű mellük van, tej szőkék és Ingridnek hívják őket. A pasik Olafok, és mindegyiknek vikingőse van. Gyakorlatilag annyi sört tudnak meginni, amennyit csak akarnak, és télen mindenki Thaiföldre megy. +5 fok felett
szerintük minden víz meleg. Szaunában élnek. Európába csak egy pólóban utaznak, az is elég nekik. Akiket nem Ingridnek vagy Olafnak hívnak, azok
érthetetlen névvel rendelkeznek.

*Oroszok:* Olcsó, vagy drága, de föltétlenül pacsuli kölniktől bűzlenek.
Bunkók, megisszák az ablakmosó folyadékot is, ha mástól épp nem lehet berúgni, de többnyire van náluk pár kanna vodka, amit uborkával isznak.
Viselkedni egyáltalán nem tudnak, lökdösődnek, tolakszanak, és a műanyag homárt is a tányérjukra rakják az all inclusive szállodában. Ha
turistáskodnak, nemcsak erről, de rettenetes öltözködésükről és vérvörösn rúzsukról is meg lehet ismerni őket, ráadásul mindig seftelnek valamivel, és
szerintük minden nő ribanc.



*Amcsik* Földünk minden lakója utálja, megveti, vagy éppen gyűlöli őket.
Buták, sötétek, primitívek, azt sem tudják, hogy az Európa nevű ország nem határos a Párizs nevű országgal, mindenhova autóval járnak, van drive-in
patikájuk, de még drive-in templomuk is. Csupa olyan kaját esznek, amitől tízévesen is szívrohamot lehet kapni, mindenki dagadt, aki meg nem, azt
Hollywoodba viszik, és mutogatják a világnak.
Ülnek az olajukon, tartalékolják, másokat meg leigáznak miatta és vígan pöfögnek tovább a rohadékok.



*Görögök* Minden görög csávó nősülni akar azonnal, és sok gyereket, de rögvest! A mama imádatuk tényleg túlzás, már-már beteges. Persze ők is
napbarnítottak, izmos testük van és csillogó bőrük. Karakteres, férfias arcuk, a női álom netovábbjai. Tényleg azt gondolják, hogy minden tőlük
származik, az egész világegyetemet Görögországból eredeztetik.
Hangosak és lusták, későn kelnek, későn fekszenek. A nők halálra dolgozzák magukat, míg a férfiak játszanak a sarki tavernában. A csajok egy idő után
nagy seggűek és szőrösek, fiatalnak gyönyörűek, de hamar ráncosodnak és vénülnek. Jókedvűek és életvidámak, vallásosak és nagyon babonások
egyszerre. Minden szavuk és nevük -iszre végződik.



*Kínaiak* Mindenhol ott vannak. Kicik. Olcók. Szárgák. Minden cak ötsszáz forint.



*Japánok* Csak rizst, halat és olyan élő állatokat esznek, amik nyelés közben bármikor megölhetnek. Agresszíven beszélnek egymással, rengetegen
seppukut követtek el közülük, a többiek földrengésben és radioaktív sugárzásban halnak meg. Olvashatatlanul írnak, minden nagyon drága, sokan vannak és icipici lakásokban élnek. Rengeteget dolgoznak, öltönyben alszanak a metrón, külföldön meg olyanok, mint egy óvodáscsoport. Ha nem lenne rajtuk hátizsák, orra buknának a rengeteg fényképezőgéptől és kamerától, ráadásul
minden tetszik nekik, és mindent kibírnak.
-

2015. február 13., péntek

Bírósági jegyzőkönyvekből !

- Maga szexuálisan aktív?
- Nem, én csak ott fekszem.
- Mikor van a születésnapja?
- Július tizenöt.
- Melyik évben?
- Minden évben.
- Ez a myasthenia gravis befolyásolja a memóriáját?
- Igen.
- És milyen módon befolyásolja a memóriáját?
- Nem emlékszem.
- Szóval elfelejtette. Mégis, tudna egy példát mondani valamiről, amit elfelejtett?
- Hány éves a fia, aki magával lakik?
- Harmincöt vagy harmincnyolc, nem tudom pontosan.
- Hány éve lakik magával?
- Negyvenöt.
- Maga a helyszínen volt, amikor ezt a képet csinálták magáról?
- Szóval a teherbe esése napja augusztus 8?
- Igen.
- És maga mit csinált ez alatt?
- Szóval van három gyermeke, igaz?
- Igaz.
- Hány fiú?
- Egy sem.
- Hány lány?
- Hogy végződött az első házassága?
- Halállal.
- Kinek a halálával?
- Tudna egy személyleírást adni az alanyról?
- Közepes magasságú, szakállas.
- No vagy férfi?
- Tehát azt mondja, hogy a lépcső lefelé vezetett a pincébe?
- Igen.
- Lehetséges, hogy ugyanez a lépcső felfelé is vezetett?
- Doktor úr, hány boncolást végzett hullákon?
- Minden boncolást hullákon végzek.
- Kérem, hogy minden válasza legyen orális, rendben? Milyen iskolába járt?
- Orális.
- Emlékszik hogy mikor vizsgálta meg a holttestet?
- A boncolás kb. este 8:30-kor kezdődött.
- És Kovács úr halott volt ebben az időpontban?
- Nem, ott ült az asztalon, és csodálkozott, hogy miért boncolom.
- Doktor úr, mielőtt elkezdte a boncolást, ellenőrizte az egyén pulzusát?
- Nem.
- Ellenőrizte a vérnyomását?
- Nem.
- Ellenőrizte a légzését?
- Nem.
- Tehát lehetséges, hogy az egyén életben volt, amikor elkezdte a boncolást?
- Nem.
- Miért olyan biztos ebben, doktor úr?
- Mert az egyén agya az asztalomon volt, egy üvegtartályban.
- Mindennek ellenére, mégis, lehetséges az, hogy az egyén életben volt?
- Igen, lehetséges hogy az egyén életben volt, és ügyvédként praktizált valahol


2015. február 11., szerda

Az utlsó út !

Az utolsó út 

"Taxis vagyok. Egyik éjjel megérkeztem a megadott címre és dudáltam. Néhány perc várakozás után megint megnyomtam a dudát. Ez volt aznapra az utolsó fuvarom, úgyhogy már azon voltam, hogy inkább hazaindulok. De aztán mégis kiszálltam, elsétáltam az ajtóig és becsöngettem. 

- Egy pillanat! – válaszolt egy törékeny, idős hang odabentről. Kisvártatva kinyílt az ajtó. Kilencvenéves-forma, aprócska asszony állt előttem. Kartonruhát viselt és kis kalapot. Úgy nézett ki, mintha egy régi, fekete-fehér filmből lépett volna ki. Mellette egy kis bőrönd pihent. Körülnéztem. A bútorokat fehér lepedőkkel terítették le. A sarokban egy kartondoboz árválkodott, mindenfélével teletömve. 

-Kivinné a bőröndömet a kocsihoz? Szeretnék néhány percre egyedül maradni. Aztán, ha Ön is úgy gondolja, visszajöhetne értem, hogy lekísérjen az autójáig. Nem vagyok valami jó erőben. 

Miután beraktam a bőröndöt a csomagtartóba és visszaértem, belém karolt. Lassan, nagyon lassan odasétáltunk a taximhoz. Közben végig a kedvességemért hálálkodott. 
- Semmiség – feleltem. Minden utasommal úgy bánok, ahogyan mástól is elvárnám, hogy az édesanyámmal bánjon. 
- Milyen jó fiú maga! – mondta, ahogy beült a hátsó ülésre. Odaadta a címet, aztán megkérdezte: Mehetnénk esetleg a belvároson keresztül? 
- Nem az a legrövidebb út – vágtam rá gyorsan. 
- Ó, azt egyáltalán nem bánom – mondta. - Egy hospice-házba tartok. 
Belenéztem a visszapillantó tükörbe. A szemeiben könnycseppek csillogtak. 
- Nincs már családom. Mindenki meghalt. - Nagyon csendesen beszélt. - A doktor úr szerint nekem sincs túl sok hátra. 
Csendben a műszerfalhoz nyúltam és kikapcsoltam az órát. 
- Mit szeretne, merre menjünk? 
A következő két órában bebarangoltuk a várost. 
Megmutatta nekem azt az épületet, ahol réges-régen liftes kisasszonyként dolgozott. Aztán elmentünk abba a városrészbe, ahová új házasként a férjével költöztek. Egy picit megálltunk egy bútorraktár előtt. Azt mondta, lány korában az még bálterem volt, és a többiekkel odajártak táncolni. 
Néha megkért, hogy álljak meg egy-egy sarkon vagy egy épület előtt. Nem mondott semmit, csak maga elé révedt. 
Ahogy a hajnal első sugarai megjelentek a horizonton, azt monda: 
-Most már mehetünk. Elfáradtam. 
Szótlanul haladtunk a megadott címig. 
Két alkalmazott jelent meg, ahogy megérkeztünk az ajtó elé. Profi udvariassággal segítették. Kinyitottam a csomagtartót, és elvittem a bőröndöt az ajtóig. Az utasomat már beültették egy kerekesszékbe. 
- Mennyivel tartozom? – kérdezte és benyúlt a retiküljébe a pénztárcájáért. 
- Semmivel – feleltem. 
- Magának is meg kell élnie valamiből – mondta. 
- Vannak más utasaim is – szereltem le. 
Aztán, egy hirtelen ötlettől vezérelve lehajoltam és megöleltem. Meglepő erővel szorított magához. 
- Nagy örömöt okozott egy kis öregasszonynak – mondta végül. -Köszönöm. 
Megszorítottam mindkét kezét és visszasétáltam a kocsihoz. Hallottam, ahogy mögöttem becsukódik a ház ajtaja. 
Egy életre zárták rá az ajtót. 
Aznap csak vezettem, céltalanul. 
Nem vittem utasokat. Nem volt kedvem beszélgetni. 
Egyre csak az járt az eszemben, mi lett volna, ha az asszony egy dühös sofőrt fog ki? Vagy valakit, aki türelmetlen? Vagy mi lett volna, ha én magam vagyok türelmetlen és elhajtok kopogás nélkül? 

Lassan megértettem, hogy egész életemben nem tettem még fontosabb dolgot, mint előző éjszaka. 

Egész életünkben a nagy dolgokra várunk. 

És a nagy dolgok néha meglepő álruhában érkeznek: úgy vannak csomagolva, hogy aki nem figyel, az észre sem veszi, mennyire fontos lehetőséget mulasztott el..."


2015. február 5., csütörtök

Új adók !!!



2015. január 1-től új adókat vezet be a kormány:



* Élenjáróknak: hangadó

* Gyászolóknak: hamvadó

* Szépkorúaknak: lankadó

* Öngyilkosjelölteknek: feladó

* Narkolepsziásoknak: szunnyadó

* Alváshiányban szenvedőknek: fáradó

* Zenészeknek, énektanároknak: Cé a dó

* Karmestereknek, karnagyoknak: hang-adó

* Túlsúlyosoknak: puffadó, dagadó, has-adó

* Rohanó életmódot folytatóknak: szaladó

* Könyvelőknek, matematikusoknak: számadó

* Kissé sem konzervatívoknak: haladó

* Extrém stílust követőknek: sikkadó

* Divatdiktátoroknak: mérvadó

* Mosodai alkalmazottaknak: száradó

* Szakmunkásoknak: szakadó

* Örömlányoknak: lyukadó

* Szégyenlősöknek: sápadó

* Fagyizóknak: olvadó

* Szomjasoknak: tikkadó

* Horgászoknak: hal-adó

* Szülő nőknek: életadó

* Atomfizikusoknak: hasadó

* Visszafogottaknak: mértékadó

* Karosszérialakatosoknak: horpadó

* Vendéglátósoknak: fogadó, vigadó

* Rádiós, tévés szerkesztőknek: híradó

* Fogorvosoknak, szájbetegeknek: fog-adó

* Agyzsugorban szenvedőknek: sorvadó

* Gyomorbántalmazottaknak: pukkadó

* Reumás betegeknek: zsibbadó

* Pattanásos bőrűeknek: fakadó

* Orvosoknak: hála-adó

* Hívőknek: hálaadó

* Ingatlanközvetítőknek: eladó-kiadó

* Sportrendezvényen szurkolóknak: rangadó

* Magas katonai beosztásúaknak: rang-adó

* Munkahelyteremtőknek, foglalkoztatóknak: munkaadó

* Tépőzár-készítőknek: tapadó

* Rágógumizóknak: ragadó

* Félősöknek: borzadó

* Okosoknak: ötletadó

* Tipp-mixelőknek: tippadó

* Virágárusoknak: hervadó

* Felelőknek: válaszadó

* Ünnepélyes megnyitóknak: átadó

* Tartozóknak: megadó

* Kölcsönzőknek: visszaadó

* Színházi öltöztetőknek: ráadó

* Szerelmeseknek: odaadó

* Nemmel válaszolóknak: tagadó

* Közösséghez tartozóknak: tag-adó

* Későn távozó vendégeknek: maradó

* Nagytestű kutyatulajdonosoknak: mar-adó

* Udvarias tömegközlekedőknek: helyadó

* Napfelkeltét bámulóknak: pirkadó

* Kamaszoknak: lázadó

* Betegeknek: láz-adó

* Pékeknek  :Dagado